Rólam

"Ha nagy leszek, kisfiú akarok lenni." Joseph Heller

Váczi Zsombor vagyok. 1989 és 91 között születtem a Kréta szigetétől közel 900 mérföldre fekvő Budapest városában. Azóta nagy erőkkel kutatom, hogy van-e élet a halál előtt. Mióta George Eastman feltalálta a 35 milliméteres, perforált celluloidszalagot, meg MC Hammer megírta a U Can't Touch This című számát, azóta szinte biztos, hogy van.


Sok-sok éve foglalkoztat a kamera mögötti munka, azon belül is a filmrendezés, 2007 óta pedig már aktívan foglalkozom amatőr filmezéssel egy szerényebb felszerelés kíséretében. A hosszú távú célok közt szerepel a Budapest Film Academy rendező szaka. Ezen kívül az angol nyelv megszállottja vagyok, talán emiatt kerültem az ELTE anglisztika szakára 2010-ben. Itt egy tanári diploma megszerzését tűztem ki célul.

Noha nem hiszek a véletlenekben, a mottóm mégis a spontaneitás. Díjazom az emberi kreativitást, ahogyan az élet egyszeri és megismételhetetlen pillanatait is. Szeretek elmélkedni a világ dolgain, de amit még ennél is jobban szeretek: élni.

"Az élet elég hosszú, de nem elég széles." Edith Evans

Hogy mit jelent nekem az élet? Megragadni a lehetőségeket, útra kelni, szórakoztatni, nevettetni. Mosolyogni és nézni, ahogy ők is mosolyognak. Szeretem azokat a beszélgetéseket, amelyek olyanok, mint egy jól megírt dialógus egy forgatókönyvben. Különböző életérzések felfedezése és átélése az egyik kedvenc tevékenységem. Mindezt egy retro üveges Coca-Colával a kezemben és egy napszemüveggel a fejemen értékelem a legjobban. A háttérben pedig szóljon egy régi rock, egy funky vagy egy hangulatos jazzrock szám. De beérem egy mezei szopránszaxofon szólóval is.

A legfontosabb számomra mégis a......
[Ha kíváncsi vagy a többire, küldd el a "watermelon" szót emeltdíjas számunkra!]


Itt épp azon agyaltam, hogy mi a különbség egy kacsa között.
(1991 és 93 között)

Egyébként ki az a Watermelon Man?