Sunday, January 22, 2012

Budapest Film Academy: Hollywood Budapesten?

Ha emlékezetem nem csal, 2011 elején hallottam először arról, hogy lesz valami új filmes iskola Budapesten, amit az amerikaiak hoznak létre. (Mondjuk ez a fejemben úgy vizualizálódott, hogy néhány amerikai felül egy gépre, idejönnek, felhúznak egy épületet, és másnap kezdődik a tanítás.) Később letisztultak az információk: Hódi Jenő magyar producer, filmrendező és forgatókönyvíró, aki 1982-ben Amerikába disszidált, most visszatért, és egyedülálló filmes képzést indított Budapesten.


Mitől egyedülálló ez a képzés?

Kulcsfontosságú a kérdés. Magyarországon nincs pénz a filmezésre. Sok amatőr és független film készül, de olyan nagyjátékfilm, amit multiplex mozik műsorában láthatunk versenybe szállni az „amerikai csodákkal”, alig. Ez sajnálatos módon azt eredményezi, hogy itthon többen beszélnek róla, mint ahányan csinálják. A magyarországi filmes képzések legjava túlzottan elméleti. A filmelmélet és filmtörténet ismerete elképesztően fontos – ez vitathatatlan –, de remélem, sokan egyetértünk abban, hogy ha valaki több kötetnyi elemzést vagy filmkritikát szeretne írni, akkor azért érdemes legalább minimális szinten tudnia, mi történik az ötlet megszületésétől egészen az utómunkáig. Nem adhatunk ki úgy szakácskönyvet, hogy még nem jártunk konyhában.

Egyvalamit szeretnék tisztázni: nem azt állítom, hogy minden filmteoretikusnak vagy kritikusnak filmet kell rendeznie, mikrofont kell tartania vagy vágnia kell – természetesen nem. De legalább legyen egy kis gyakorlati jellegű tapasztalata a filmkészítés bármely területén, mert úgy az írásai is sokkal hitelesebbé válnak.

A Budapest Film Academy legfontosabb célkitűzése: végtelenül gyakorlatias képzéssel olyan filmes tudást biztosítani, amellyel bárki helytállhat nemzetközi szinten. Fontos továbbá megemlíteni, hogy 2011. szeptemberétől a filmakadémia az ELTÉ-vel karöltve indítja képzéseit. Ez azt jelenti, hogy az ELTÉ-s diákok filmakadémiás kurzusokon vehetnek részt, s azokat az ELTÉ-n kreditként elkönyvelhetik. Hogy tökéletesen át is tudjuk érezni Hollywoodot, a Budapest Film Academy-n a magyar nyelvű képzés mellett van nemzetközi képzés is, ahol a kurzusok angol nyelven folynak.

Álom és valóság: a BFA bemutató előadása

Minden nagyon álomszerűnek hat elsőre, de nekem már akkor is voltak komoly fenntartásaim, amikor először olvastam az új iskoláról. Zsingor Danival (akivel többek közt a Tuti siker elkészítésében működtünk együtt) sokat feszegettük ezt a témát. Ő még nálam is szkeptikusabb volt. Január 17-én – Kadosa Niki jóvoltából (aki egyébként a filmakadémiára jár) – volt szerencsém végre személyesen megismerkedni az iskola szellemiségével és tananyagával – ráadásul mindezt Hódi Jenő tolmácsolásában, aki egy háromórás bemutató előadás keretében próbálta megkedveltetni magát és az iskolát a lelkes érdeklődőkkel.

Hódi Jenő a 2011. szeptemberi bemutató előadáson

Kezdésként megkért minket arra, hogy tegezzük, mert Amerikában nincs magázás, és ő nem akar ezzel vesződni. Hozzátette, hogy a filmszakmában sem lehet magázással pocsékolni az időt, mert mire udvariasan elmagyarázunk valamint, addigra lemegy a nap. Az előadás első fél órájában beavatott minket az iskola hitvallásába és célkitűzéseibe. Ezt követően sor került majdnem a teljes tananyag bemutatására igényes animációk, filmrészletek és Hódi Jenő humoros történeteinek fűszerezésével. A bemutató elképesztően tömény volt, és egy komoly filmes ambíciókkal rendelkező ember számára kifejezetten élvezetes és hasznos lehetett.

Pro és kontra, Európa kontra Amerika

Hódi Jenő jött és eladta magát. Többek közt hozott fel példaként saját filmeket, valamint sok volt az anekdotaszerű történet híres amerikai színészekkel és rendezőkkel. Ezt még le is nyeli az ember, hisz tudja, hogy ez az alkalom az iskola népszerűsítéséről szól.

Mi az, amit viszont már fenntartásokkal fogad az ember fia? A Budapest Film Academy mottója a pénz köré épül. Ez nem meglepő, hiszen a hollywoodi filmipar legalább annyira szól a pénzről, mint a művészetről. (!) Ennek fényében az ottani gondolkodás nem arról szól, hogy annyi pénzt szedjük össze, amennyiből kényelmesen megélünk, hanem arról, hogy annyi pénzt szedjük össze, amennyit csak lehet! Hódi Jenő bevezető monológja pontosan ugyanezt az üzenetet közvetítette. Tehát az volt a lényeg, hogy az ötleteink már a kitalálás pillanatában eladhatóak legyenek. És hogy milyen filmmel zsebelhetjük be a legtöbb pénzt? Természetesen egy klasszikus hollywoodi elbeszélésen alapuló közönségfilmmel (más szóval: tömegfilmmel). Ahogyan az előadásból is kiderült: a filmakadémia a forgatókönyvírás témakörében erről beszél a legtöbbet, míg a formabontó mintákról sokkal kevesebbet.

Amikor még nem is Hollywood volt...

Hódi Jenő alapvetően egy amerikai gondolkodású producer, így érthető a hozzáállás. Mivel lehetősége volt Amerikában kitanulni a szakmát – ráadásul többek közt a nagyoktól –, majd idejött filmakadémiát alapítani, így kétségtelen, hogy tökéletesen sikerült beilleszkednie ebbe a nyugati gépezetbe.

Egy európai fülnek ez az egész idegen. Nem véletlen, ha valakinek a Budapest Film Academy mindössze annyit jelent, hogy sok pénzért megtanuljuk, hogyan kell sok pénzt csinálni. Az európai film sok szempontból különbözik az amerikaitól. Egy európai rendezőnek/forgatókönyvírónak mindig meglesz az igénye arra, hogy olyan filmet készítsen, amely sok hollywoodi aranyszabályt rúg fel, s talán nem is annyira eladható. Mi nem csak azért nem forgatunk pörgős akciófilmet, mert nincs rá pénz vagy lehetőség, hanem mert nem tudunk. Rendkívül zavarba ejtő olyan magyar alkotást nézni, amely egy az egyben megpróbálja lemásolni azt a világot – csak mert náluk működik. A suszter maradjon a kaptafánál.

De! A tudást, amit kínálnak, maradéktalanul fogadjuk el, mert bizony van mit tanulni tőlük – nagyon is sokat. Miért? Elsősorban azért, mert ők létrehoztak egy helyet, amit kizárólag a filmkészítésnek szenteltek, így volt lehetőségük csúcsra fejleszteni azt. Másodsorban pedig muszáj valahogy kompenzálni a túlzottan elméleti oktatásunkat.

Évekig problémám volt, hogy itthon a könyvesboltok polcain alig találni a filmkészítés gyakorlati részéről szóló könyveket. Sok a filmelmélet, a filmtörténet, az életrajz, és marad néhány könyv, amelyben egy filmforgatás menetéről is olvashatok. Konkrétan filmrendezésről szóló könyvet csak antikváriumban találtam. Nagy kedvencem Lev Kulesov orosz rendező könyve, amelyben megosztja kísérleteit, gyakorlati tapasztalatait a filmrendezésről – no de ez nem éppen nevezhető aktuálisnak. Ezzel szemben Amerika roskadozik a jobbnál-jobb, naprakész könyvektől. (Ezek közül alig egy-kettő jut el hozzánk, a többit rendelni kell.)

Ez a kettő már a polcomon van. Mindkettőt nagyon ajánlom!

Ha feladjuk a filmkészítés autodidakta módon történő elsajátítását, akkor jön a következő: jelentkezünk egy iskolába. De hova? A nem egyetemi vagy főiskolai szintű képzések lehet, hogy jók, de mégsem annyira bizalomgerjesztők, és nem adnak rendes diplomát. A Színház- és Filmművészeti Egyetemre pedig alig néhány embert vesznek fel évente, és ez az iskola is egy meglehetősen elméleti megközelítésen keresztül oktatja a filmkészítést. Ami remek alternatíva lehet még: a Budapesti Kommunikációs Főiskola bármilyen mozgóképpel foglalkozó szakja. Modern felszerelés és hihetetlenül gyakorlati képzés. Zsingor Dani barátom pont ide jár, és sorozatban kellett gyártania a kisfilmeket több tárgy kapcsán is. Ugyanakkor sajnos itt is csak Mozgóképkultúra és médiaismeret, Kameraman és Televíziós műsorkészítő szakon indulhatunk alapképzésben.

Tökéletes hiánypótlóként szolgál a Budapest Film Academy. Megismerhetjük a filmkészítés összes szakaszában résztvevő emberek (forgatókönyvíró, rendező, rendezőasszisztens, színész, operatőr, dramaturg, producer, gyártásvezető, fővilágosító, vágó) munkáját, a lehető leggyakorlatiasabb megközelítésben. Ráadásul a szakma nagyjai is felbukkannak. Tartott kurzust például Goda Krisztina rendező – aki a magyar közönségfilm anyukája –, Radnóti Zsuzsa elismert dramaturg, valamint Kamarás Iván Jászai Mari-díjas színész is.

Goda Krisztina és a lelkes diáksereg

Az előadáson bele is csaptunk a közepébe. Belemélyedtünk a filmötlet megszületésétől kezdve a forgatókönyvíráson át a filmrendezésig szinte mindenbe. Szó volt a színészetről is, azon belül a kedvencemről: a rendező-színész kapcsolatról. Ezekhez néztünk rövid részleteket a Száll a kakukk fészkére című filmből. Két és fél óra után kezdett szorítani az idő, de azért végigszaladtunk a „Hogyan legyünk jó producerek?” témán is. Végezetül rövid kamera-leckét vehettünk lelkes előadónktól, aki kiválasztott néhány önként jelentkezőt, és – mintegy csettintésre rendezővé alakulva – szemléltette az ún. 180°-os szabályt.

Elköszönésképpen megtekintettük azt a háromperces filmet, amelyet a Budapest Film Academy egy Örkény egypercesből készített angol nyelven. És ezzel még nem volt vége a történetnek.

Búcsúzóul

Az előadás végén Hódi Jenő bejelentette, hogy mindenki, aki feliratkozott az előadásra, 10% kedvezményt kap valamelyik kurzusra. Itt fontosnak tartom elmondani, hogy a filmakadémia összes képzése fizetős, és sajnos nem is olcsó. De…
„A BFA/ELTE közös oktatásának kiemelkedő hallgatói, illetve a szakmai gyakorlaton lévők ösztöndíjban részesülhetnek.” – olvasható a honlapon.
Ehhez kapcsolódik még egy érdekes élmény. Felajánlották, hogy akinek van kedve, az előadás után néhány mondatban elmondhatja egy kamerába, hogy mi tetszett neki a legjobban az előadásban, és amennyiben a filmakadémiára készül, mit és miért szeretne tanulni. A felvételeket megnézik, és három szerencsés nyerhet egy ingyenes kurzust. (Ugye az előadásra bárki eljöhetett.) Én is beszéltem. Elmondtam, hogy eleinte fenntartásokkal kezeltem az iskolát, de az előadás meggyőző volt. Valamint kifejtettem, hogy a Budapest Film Academy – véleményem szerint – komoly ellenpont a magyarországi iskolák között, mert az eddig sulykolt európai film mellett végre megismerhetjük az amerikait is testközelből, és mivel én már régóta amatőr filmezem, és filmrendezőnek készülök, nagyszerű lenne ilyen gyakorlati képzés keretein belül tanulni a filmrendezést.



No comments:

Post a Comment